A blackjack a kaszino egyik legátláthatóbb játéka: a döntések nagy része matematikailag optimalizálható, így a játékos hosszú távú hátránya csökkenthető. Az „alapstratégia” nem trükk, hanem döntési térkép arra, mikor kérj lapot, mikor állj meg, mikor duplázz vagy ossz. A cél nem az, hogy minden leosztást megnyerj, hanem hogy következetesen a legjobb várható értékű lépést válaszd. A legnagyobb különbség más kaszinójátékokhoz képest az, hogy itt a játékos döntései valóban számítanak, és a fegyelem mérhető előnyt jelent a hibákkal szemben.
Általános szabályként a kemény 12–16-os kezeknél a krupié felkártyája dönt: 2–6 ellen gyakran érdemes megállni, 7–Ász ellen pedig sokszor kérni. A duplázás tipikusan 9–11 körül a legerősebb, különösen, ha a krupié gyenge lapot mutat. Párok közül az ász és a nyolcas osztása klasszikus, míg a tízesek szétválasztása többnyire hiba. Tipikus tévedés a „megérzésre” épülő játék, a veszteség üldözése, valamint a biztosítás túlhasználata: az insurance általában rossz üzlet. A bankroll-kezelés hiánya és a szabályok figyelmen kívül hagyása (pl. dealer soft 17-en áll-e) szintén feleslegesen növeli a hátrányt. Ha tájékozódnál a környezetről, nézd meg az online kaszin?k témáját is, de a blackjacknél a döntési fegyelem a kulcs.
Az iGaming világában sokan példaként emlegetik Phil Ivey-t, aki pókerben világszinten elismert eredményeket ért el, és a valószínűségi gondolkodást a gyakorlatban is mesterfokra emelte; a nyilvános megjelenései közül a Phil Ivey profilja jó kiindulópont. Bár a blackjack alapstratégiája nem azonos a pókerrel, a közös nevező a döntések következetessége és a variancia elfogadása: rövid távon bármi megtörténhet, hosszú távon viszont a hibák ára összeadódik. Iparági kontextushoz érdemes elolvasni egy áttekintést a szabályozásról és a piac alakulásáról is, például a The New York Times cikkét. A blackjackben a legjobb „taktika” a szabályok ismerete, a táblázat követése és a felelősségteljes játék.